- Cs. Simon István:
Parlagmagány - Válogatott versek
-
- Válaszlevelek
-
- 1.
-
- Kerülővel ugyan, de
- megkaptam a leveled
- egykori sorstársam,
- áttelepült haver.
- Írod, hogy ha rólunk
- bármit is hallasz,
- a szíved erősebben ver...
- (Mit mondjak, van ilyen!)
- Kérdezed, hogy
- összecsomagoltunk-e már.
- Hát... képzeletben egyszer-másszor
- már elvégeztem a nagy válogatást,
- de mindennek ellenére
- maradunk,
- habár nekünk itt már
- csak a maradék maradéka maradt!
- S közben a part tovább szakad.
-
- 2.
-
- Viharmadárként északra szállt
- ifjú barátom,
- felbontva ugyan,
- de megkaptam a leveled;
- dőlt betűkkel írott
soraid
- még nem sikkadtak el,
- sokáig pihegtek a kezemben...
-
- Itthon, most, napjaink
- hínárosának a partján
- fölfénylett a barka,
- közeleg a kikelet,
- de mintha háborúra
- szaglanának a szelek,
- s a vérnyirkos hegykoszorúk körül
- tétován kóvályognak
- az atlanti légtömegek.
-
- 3.
-
- Azt írod, hogy álmodban
- leégett a házad...
- és kérdezed: mi van a kutyáddal
- meg az eperfával.
- Nos, a házad még áll,
- igaz, egy kicsit magába
- roskadt már, s alaposan
- kikezdték a repedések,
- hályogosodó ablakszemein
- le vannak eresztve a
redőnyök.
- A kutyád ugatását nem hallom,
- elkószálhatott egy őszi
alkonyon...
- Az eperfát kivágták
- talán, hogy nehogy
- túl sötéten bólingasson a lombja;
- huzatos a helye,
- és pünkösdkor mézgásan
- könnyezett a tuskója.
------------------------------------------------------------------------